Kezdjük a jóval, ahogy a filmzenelemez is teszi. Az aktuális U2-lemezről levett és felturbózott Elevation nyitja az albumot, noha a moziban stáblista-aláfestőként funkcionál (a klipje látványosabb magánál a filmnél is). A hatásos remixet az egykori Nine Inch Nails-segéderő, Chris Vrenna készítette, így nem meglepő, hogy a következő szám egy új NIN-felvétel (Deep), és az is egész erős. Aztán egy új instrumentális darab a Chemical Brotherstől - semmi extra. Viszont utána az utóbbi hónapok két legjobb női lemezét (a Miss E...-t, illetve Whoa, Nelly!-t) készítő művésznők, Missy Elliott és Nelly Furtado kollaborációja jön: az előbbi Get Ur Freak On című slágerének alapjaira az utóbbi csacsog rá - imádnivaló. De még annál is jobb az Outkast őrülete, a Speedballin' (a filmbeli Lara Croft kedvenc dala), ami a Big Boi-ék tavalyi nagy sikerének, a B.O.B.-nek receptjét gyorsítja még tovább. Innen a technoalfajoké a terep, és hirtelen megritkulnak a zseniális pillanatok. A nevekkel amúgy semmi probléma, jó ízléssel lettek összeválogatva: a washingtoni trance guru, a korábban már több filmben (Nyomás!, Tolvajtempó stb.) bedolgozó BT egy régi Gil Scott-Heron-idézetre épít, Moby saját múltjába ás, Fatboy Slim ismét Bootsy Collinsszal közösködik, a Leftfield, a Szigetünkön is megfordult Fluke vagy a lassúságspecialista, Groove Armada sem ábrándítják ki a hollywoodi filmzene-válogatókat, a tinédzser UK garage duó, Oxide & Neutrino pedig újoncként is jól megállja helyét e társaságban, de igazán állatot csak a napokban új albummal jelentkező, szintén dél-londoni Basement Jaxx alkot.

(Az európai kiadás végére felkerült egy angol nyelvű Toten Hosen-szám is, melyben a német sörpunk hősei mintegy egy évtizedes fáziskéséssel groove-osítják dallamos muzsikájukat.)

a lemez első harmada: 9/10

a maradék: 7/10


www.tombraidermusic.com