Nelly Furtado egyéni hangú dalszerző és előadó, erős, emancipált, független nő, aki közben szexi és nőies, nem szégyell néha gyerekesen viselkedni, naiv, őszinte, pózmentes, életörömtől sugárzó. Ha nem lenne, ki kellene találni. A legszebb az egészben hogy őt nem kellett kitalálni a szó szórakoztatóipari értelmében sem: ebből a 21 éves lányból és dalaiból sugárzik, hogy igazi, olyannyira, hogy - ami igazi, az nem lehet teljesen hibátlan - még némi modorosság is belefér, és az is teljességgel megbocsátható, ha számításba vesszük, milyen ritkán bukkan fel egy ennyire friss és öntörvényű tehetség a kommersz pop világában. Az R&B, a soul, a hiphop, a triphop, a városi folk, a szamba, a bossa nova, a pszichedélia, a dub, a reggae, a dzsessz elemeiből kotyvasztott Whoa, Nelly! mindenesetre az utóbbi évek egyik legváltozatosabb női bemutatkozása.

A november 8-án Frankfurtban tartott MTV Europe Music Awards 2001 gáláján Nelly kisasszony is eséllyel indult a legjobb új előadó kategóriájában, s noha nem nyert (a díjat Dido kapta), a dolognak volt annyi haszna, hogy ha már Európában volt, hát egy kicsit koncertezett is: az egyetlen nagy-britanniai koncertre november 13-án került sor a brit főváros Kentish Town nevű negyedének népszerű koncerttermében, a két-háromezer főt befogadó Forumban, ahová természetesen már jó előre elfogytak a jegyek.

A koncert intrójaként az énekesnő Shit On The Radio című számának remixe szól a hangszórókból, aztán a sötétben zenészek érkeznek a színpadra, az ázsiai beütésű kis DJ (ugyanaz, akit a Turn Off the Light klipjében is láthatunk) húzogatni kezdi a lemezeit, majd idővel Nelly is színpadra szalad és a zenekar (a DJ mellett dobos, gitáros, basszista és két billentyűs) belekezd a Baby Girl című számba, amelynek ritmusaiból pillanatok alatt nyilvánvalóvá válik, hogy Missy Elliott miért hívta meg a Furtado lányt, hogy készítsenek közös verziót a Get Ur Freak Onból. Nelly haja copfba fonva, zöld ingecskét és farmert visel, ez utóbbi faráról mindenféle színes madzagok lógnak le. A dal - mint Nelly szerzeményeinek többsége - az önállóságot és az önazonosságot hirdeti büszkén, de amikor a halandzsás "ba-da-bap-bap-bap-dzsing-dzsing-dzsing!" részhez ér, a nézőtéren mindenki meghülyül, főleg hogy az énekesnő addigra már összevissza ugrál és rohangál a színpadon.

Aztán egy fekete elektromos gitárt vesz nyakába, és úgy adja elő albuma nyitódalát, a Hey, Man!-t ("hé, ember, ne nézz már olyan rémülten, csak próbára tettelek / hé, ember, ne nézz már olyan dühösen, hiszen már olyan közel vagy ahhoz, hogy kiismerj" - tipikus Nelly-duma), aztán a következő szám a már említett Get Ur Freak On remix, melyhez feka billentyűse előrejön, hogy táncoljon és incselkedjen a tinédzser rapkorszakát látható örömmel felidéző Nelstarral. A bossa novás beütésű Legend után Nelly egy vonós triót hív a színpadra, akikkel nem sokkal a koncert előtt ismerkedett meg. "Tapsoljátok meg őket, a ti városotokból valók" - mondja, és a londoni lányok elkezdik húzni az I'm Like A Bird nyitányát. A hangos közönségéneklést kiváltó sláger után Nelly megkérdezi vannak-e portugálok a teremben (elszórt hejehujázás, kezek emelkednek a magasba, meg egy zászló), aztán nagy fehér akusztikus gitárt vesz a nyakába (az is ismerős lehet a Turn Off The Light klipjéből), és egy portugál nyelvű dalt énekel, a lemezét záró Onde Estás című fadót. A dalt a teremben jelen lévő mamájának ajánlja, aki épp Londonban turistáskodik, és másnap repül haza - "bye, mom!"

A líra után újra buli: a Party című dalban megénekelteti a közönséget, sikongat, hátat fordít és a fenekével vezényel, a Shit On The Radio előtt közli, hogy ez lesz a következő kislemez (bár valószínűleg ... On The Radio címmel fog futni, ahogy az album hátsó borítóján is olvasható), a "myself, myself" résznél jól megénekelteti a közönséget, aztán viháncolva odaveti, hogy "vegyétek az albumom" (pedig a Forumba bejutott néhány ezer rajongónak már biztos megvan), s végül a koncert fő blokkját az aktuális slágerrel, az ellenállhatatlan Turn Off The Lighttal zárja, melybe plusz betéteket iktat, miközben nagyokat ugrál és erre bíztatja közönségét is. Aztán elszalad.

A ráaádás a Trynna Finda Way, mely élőben jóval rockosabban hangzik, mint lemezen, Nelly a San Franciscóból udvariasan Londonba teszi át a dal cselekményét, és lelkes "yo! yo!" kiáltásokkal szórakoztatja magát és közönségét. Aztán már csak egy dal van hátra, a My Love Grows Deeper, kellemes ringatózó levezetés. Nelly integetve el.