Az Unplugged sorozat kétséget kizáróan legjobb koncertje a Nirvana New York-i felvétele volt (sőt az ebből készült nagylemez esélyes a minden idők egyik legjobb koncertlemeze címre is), a dobogó második és harmadik helyéért azonban többen is versenyben vannak: kiváló volt az első R.E.M.-unpugged, a Hole zseniális (azóta is kiadatlan) akusztikus koncertje, Neil Young borzongató műsora vagy Jay-Z közös felvétele a Roots zenészeivel (Unplugged). Ezek egyikéből sem szerepelnek dalok e mostani válogatáson, de azért volt már elég nagyszerű koncert az 1990 óta futó programban, hogy jó néhány gyűjteményes lemezt meg lehessen tölteni minőségi, akusztikus koncertfelvétellel. Ami pedig még vonzóvá teheti az albumot, az az a tény, hogy tizenhat felvételéből nyolc kiadatlan volt eleddig. A Midnight Oilnak határozottan jól áll az elektromos hangszerek hiánya, Björk elragadó elektronika nélkül is, Chris Isaak karrierje kulcsdalát prezentálja (Wicked Game), Sting szimplán nagyszerű, az Imitation Of Life szépen vedlett akusztikussá a második R.E.M.-unplugged idején, Bob Dylan egyik első rockos dalát vitte vissza folkba (Like A Rolling Stone), a legsikeresebb bedugatlan lemez készítője, Eric Clapton pedig persze, hogy legnagyobb slágerével szerepel itt (Layla). A „kellemes, de semmi több” kategóriába sorolható Crowded House-, Sheryl Crow-, Tori Amos-, Rod Stewart-, Seal- és Elton John-dalok mellett mindössze két jellegtelen (Phil Collins erőtlen In The Air Tonightja és Bryan Adams semmilyen I’m Readyje) és egy idegesítő szám akad(a Cranberries itt kifejezetten béna Zombie-ja).


7/10