Ehhez persze megfelelő segítőtársakra volt szüksége, így került a grooveboxba írogató másik alapember, a szintén Quimbyből (no meg az Üllői Úti Fuckból, Marlboro Manből és sok más helyről) ismert Gerdesits Faszi dobos mellé előbb a billentyűs-vokalista Nemes Zoltán, a Hiperkarmából is ismerős Varga Laca basszusgitáros, majd a kongás Köles István Jr, a gitáros Kovács Geri és a hegedűjével besegítő Szabó Attila, hogy aztán végül Voga Viki révén egy női hang is színesítse a palettát. A 2003-as Szigeten debütáló csapat még az év végén készítette el bemutatkozó, tíz számos anyagát, amelyről első hallásra megállapítható: sokkal érettebb produkció, mint a korábbi zenésztárs, Quimby-billentyűs Balanyi Szilárd kissé erőtlen, határozatlan szólóanyaga, a Halmazállapot. A Kutya Vacsorája gépi megoldásokat élő hangszerekkel kombináló műsora alapvetően hiphopos alapokon építkezik, de – némi pszichedélia mellett – helyenként kísérleti elektronikus, triphopos, dzsesszes, sőt népzenei motívumok is becsúsznak, enyhítendő a szigorú ritmusokat. Azt már eddig is tudtuk, hogy Livius elsőrangú rapper (elég a Káosz amigos album FM 66.6 című számára gondolnunk), ezúttal azonban arról is további tanúbizonyságot tesz, hogy szövegíróként is az elitben a helye: a komor színekkel megrajzolt, elsősorban a párkapcsolatok, az elidegenedés és a globalizáció/környezetvédelem témakörében mozgó szövegek nem csupán egyéni látásmódot tükröznek, de kivétel nélkül nagyon erősek is. A billentyűssel duettben énekelt Cseberből vederbe című dzsesszes számból pedig egy sötét triphop remix is készült a lemez végére.

A sűrűn koncertező zenekar az albumot honlapján teszi ingyenesen letölthetővé, de egy majdani hivatalos kiadás elől sem zárkózik el (amennyiben a majdani kiadót nem zavarja ez az ingyenes letölthetőség). Addig is: „Mindenkinek saját plázát!” – ahogy a zenekar azonnal ható slágere javasolja.


8/10