Alex Turner és Jamie Cook 2001 karácsonyán kapták első gitárjukat (előtte inkább a hiphopért lelkesedtek), és amint valamelyest megtanultak játszani, két további iskolatársukkal, Andy Nicholsonnal (basszus) és Matt Heldersszel (dob) alakítottak zenekart. Az Arctic Monkeys tagjai koncerteken osztogatott és netre felpakolt demóikkal már akkor óriási rajongótábort építettek ki maguknak, mikor még lemezszerződésük sem volt (a Fake Tales Of San Francisco és From The Ritz To The Rubble című dalokat tartalmazó Five Mintues With Arctic Monkeys EP-t magánkiadásban adták ki 2005 májusában 1500 példányban, és csak utána szerződtek le, a rengeteg kecsegtető ajánlat helyett a Franz Ferdinandot befuttató Domino minicéget választva), és lényegében ez az összehangolt internetes közösség segítette I Bet You Look Good On The Dancefloor című kislemezüket a megjelenés hetében negyvenezer megvásárolt/hivatalosan letöltött példánnyal a brit slágerlista első helyére (ezt a pozíciót a Franz Ferdinandnak például még sohasem sikerült elérnie), miközben a fiúk példátlan módon többször visszautasították az NME címlapajánlatát, és videoklipnek is csupán egy élőben rögzített real time felvételt készítettek „Ne higgyetek a hype-nak!” konferansszal.

Amúgy az Arctic Monkeys zeneileg és szövegileg semmi olyat nem csinál, amit más ne tett volna: a kvartett tökéletesen beillik a klasszikusokat (The Kinks, The Who, The Jam, The Clash, The Smiths) recikláló Libertines-vonal és a diszkós ütemeket is használó poszt-punk revival határolta brit indie színtérre (anélkül, hogy felvenne külsőségeiből: sehol egy fehér ing, nyakkendő vagy zakó, csak pólók, farmerek és tornacipők), miközben kölyökképű és kölyökhangú Alex a hasonlóképpen 19 évesen sztárrá lett Jam-vezér Paul Weller, Rick Witter (a néhai Shed Seven britpop zenekarból), Pete Doherty (The Libertines, Babyshambles) és Jamie Cullum huncut keverékeként énekli a Kinkstől a Jamen, a Smiths-vezér Morrissey-n és a pulpos Jarvis Cockeren át egész a „rapper” Mike Skinnerig (The Streets) húzódó, mikromegfigyelésekben gazdag, gúnyos angol vonulatba tartozó szövegeit. Minderre a mániákusan riffelgető, 2 perc 52 másodperces I Bet You Look Good On The Dancefloor (Lefogadom, hogy jól mutatsz a táncparketten) is tökéletes példa, lényegében arról, hogy hétvégi bulikon minden kis béka átváltozhat a fiúkat megőrjítő indie hercegnővé (érdekes módon a szövegbe több popkulturális utalás is kerül a nyolcvanas évek első feléből, mikor pedig Alex még nem is élt).

A maxira a feszes címadó felvétel mellé a lazább Libertines-számokat idéző Bigger Boys And Stolen Sweethearts című dal került (a netről ismert demógyűjteményen hallható verzióhoz képest egy kicserélt versszakkal), ahol a főhős arról panaszkodik, hogy lenyúlták a csaját („hallottad, miket csinál? / nekem bezzeg olyat sohasem...”), továbbá van egy gerjedős instrumentális darab is, a kung-fu témájú funkos Chun Li`s Spinning Bird Kick.


9/10