Ha körülnézünk a városban, számos olyan, régen szebb napokat élt épületre bukkanunk, melynek egykori helyét mára csupán romjai jelölik, illetve kicsivel több szerencsével kihasználatlanul és újjáálmodásra várva roskadozik valahol: gondoljunk csak a Budai Parkszínpadra vagy a Vár-bazárra.
Szabó-Lencz Péter képzőművész ezeket a részvétlenül sorsukra hagyott épületeket és ipari negyedeket fedezte fel magának, s kiállított munkáin az ő segítségükkel hívja fel a figyelmet az urbánus környezet hanyatlására és újbóli birtokba vételére.
A saját magát „napszemüvegfejű festőnek” tituláló művész sosem hagyta keretek közé szorítani magát: egyéni stílusa, kísérletező kedve, a naturalizmus és a szürrealizmus közti tánca, a graffiti és a papír nyújtotta lehetőségek kiaknázása legújabb képein is megmutatkozik.
A saját magát „napszemüvegfejű festőnek” tituláló művész sosem hagyta keretek közé szorítani magát: egyéni stílusa, kísérletező kedve, a naturalizmus és a szürrealizmus közti tánca, a graffiti és a papír nyújtotta lehetőségek kiaknázása legújabb képein is megmutatkozik.
