Spáh Dáviddal a belvárosban, pontosabban a Kertész utcában található M étteremben találkoztunk, ami az egyik legkedvesebb helye a városban. Az étteremtől kezdve a BKV-sztrájkig sok mindenről beszélgettünk, miközben vártuk a finom falatokat.
- Miért kedveled ezt az éttermet?
- Az utóbbi egy-két évben a háztartásvezetésem egy picit visszaesett, nem annyira tudtam vele foglalkozni és nagyon sokszor alakult úgy, hogy máshol ettem. Ez persze egyáltalán nem volt ellenemre, mivel amúgy is szerettem felfedezni új helyeket, új ízeket. Viszont az volt a legtöbb barátomnak a baja, hogy amikor egy-egy ilyen helyet felfedeztem, akkor az vagy túl franciás volt nekik, vagy túl sok volt a tengeri herkentyű. Aztán valahogy ráleltem az M étteremre és itt végre megtaláltam az összhangot a háziasság és az ötletesség között. Illetve azért is nagyon szeretem ezt a helyet, mert érezhető, hogy szeretnek főzni, mert imádnak főzni. Nem beszélve, hogy az üzemeltetők és a vendégkör is egy rendkívül kellemes társaság.
- Szereted Budapestet? Jó itt élni?
- Nagyon szeretek utazni, de amikor hazajövök, akkor mindig azt érzem, hogy jó itthon, mert szeretem ezt a várost. Nem tudok elfogulatlanul beszélni róla. Ennek a városnak az adottságai megvannak ahhoz, hogy élhető legyen, de még nem az. A változás meg nem feltétlenül a városvezetésen múlik, hanem a budapestieken.
- Autó vagy kerékpár?
- Nem vezetek, nincs jogsim és nem is tervezek ezen változtatni. A tömegközlekedés több formáját használom, a taxi-metró-villamos hármas annyiba kerül, mintha autóm lenne, viszont nem stresszelek azon, hogy lesz parkoló vagy sem, mekkora a dugó, meg egyebek. A járműveken kívül sétálni szoktam, ha időm engedi.
- A sztrájk alatt akkor, gondolom, gyalogoltál.
- Kifejezetten nagyon tetszett nekem, hogy a BKV-sztrájk alatt baromi sokan elkezdtek sétálni és voltak pontok, ahol tömegével mentünk az utcán. Jó volt ezt látni, főleg, hogy többen egymásra is mosolyogtak. Az előző kérdésre visszatérve. A bicajosoknak is van egy olyan része, akik egyáltalán nem bánnak jobban a gyalogosokkal, mint ahogy néha velük az autósok. De ha nem egy dombon laknék, akkor én is bicajjal járnék, mert szeretek bringázni, de alapvetően tömegközlekedés-párti vagyok.
- Milyen nagyvárosokat szeretsz még?
- Régen nagyon angolmán voltam, ha volt két forintunk, akkor mentünk Londonba elkölteni, viszont az elmúlt egy-két látogatás alatt megállapítottam, hogy már túlzsúfolt lett a város és így már kicsit elvesztette a báját. Amúgy rettentően közhelyes leszek, de nekem New York és Párizs a két legkedvesebb városom.
- Mivel foglalkozol mostanában?
- Most készítettem egy dokumentumfilmet a HBO-nak, a Miss Plasticot, egyébként meg reklámfilmeket rendezek, emellett meg egy kisjátékfilmet készítek elő.
- Az utóbbi egy-két évben a háztartásvezetésem egy picit visszaesett, nem annyira tudtam vele foglalkozni és nagyon sokszor alakult úgy, hogy máshol ettem. Ez persze egyáltalán nem volt ellenemre, mivel amúgy is szerettem felfedezni új helyeket, új ízeket. Viszont az volt a legtöbb barátomnak a baja, hogy amikor egy-egy ilyen helyet felfedeztem, akkor az vagy túl franciás volt nekik, vagy túl sok volt a tengeri herkentyű. Aztán valahogy ráleltem az M étteremre és itt végre megtaláltam az összhangot a háziasság és az ötletesség között. Illetve azért is nagyon szeretem ezt a helyet, mert érezhető, hogy szeretnek főzni, mert imádnak főzni. Nem beszélve, hogy az üzemeltetők és a vendégkör is egy rendkívül kellemes társaság.
- Szereted Budapestet? Jó itt élni?
- Nagyon szeretek utazni, de amikor hazajövök, akkor mindig azt érzem, hogy jó itthon, mert szeretem ezt a várost. Nem tudok elfogulatlanul beszélni róla. Ennek a városnak az adottságai megvannak ahhoz, hogy élhető legyen, de még nem az. A változás meg nem feltétlenül a városvezetésen múlik, hanem a budapestieken.
- Autó vagy kerékpár?
- Nem vezetek, nincs jogsim és nem is tervezek ezen változtatni. A tömegközlekedés több formáját használom, a taxi-metró-villamos hármas annyiba kerül, mintha autóm lenne, viszont nem stresszelek azon, hogy lesz parkoló vagy sem, mekkora a dugó, meg egyebek. A járműveken kívül sétálni szoktam, ha időm engedi.
- A sztrájk alatt akkor, gondolom, gyalogoltál.
- Kifejezetten nagyon tetszett nekem, hogy a BKV-sztrájk alatt baromi sokan elkezdtek sétálni és voltak pontok, ahol tömegével mentünk az utcán. Jó volt ezt látni, főleg, hogy többen egymásra is mosolyogtak. Az előző kérdésre visszatérve. A bicajosoknak is van egy olyan része, akik egyáltalán nem bánnak jobban a gyalogosokkal, mint ahogy néha velük az autósok. De ha nem egy dombon laknék, akkor én is bicajjal járnék, mert szeretek bringázni, de alapvetően tömegközlekedés-párti vagyok.
- Milyen nagyvárosokat szeretsz még?
- Régen nagyon angolmán voltam, ha volt két forintunk, akkor mentünk Londonba elkölteni, viszont az elmúlt egy-két látogatás alatt megállapítottam, hogy már túlzsúfolt lett a város és így már kicsit elvesztette a báját. Amúgy rettentően közhelyes leszek, de nekem New York és Párizs a két legkedvesebb városom.
- Mivel foglalkozol mostanában?
- Most készítettem egy dokumentumfilmet a HBO-nak, a Miss Plasticot, egyébként meg reklámfilmeket rendezek, emellett meg egy kisjátékfilmet készítek elő.
Június 1-3. között egy különleges, királyi lakomának bárki részese lehet a Budavári Libamájfesztiválon.
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek













