„Szerelmes lettem. [...] ...jól éreztem: az életem megváltozott. Még ha nem is úgy, ahogy akkor gondoltam. Nem találtam rá a nőre, akivel együtt fogok megöregedni. Húszéves voltam, és később, mire betöltöttem a huszonegyet: már egy megtört szívű ember” – olvasható a Mi a gond velem? első lapjain. A könyv később ugyanebben a szellemben folytatódik, s annyira személyes és olyannyira nem kíváncsi más nézőpontra, hogy csakis önéletrajzi ihletésű lehet (nem beszélve arról, hogy főhőse egy kezdő színész, aki Texasból származik és elvált szülők gyermeke). 
 
A regényíró Hawke ügyesen lép vissza azon vízválasztó mögé, mely a jelek szerint olyan húsz-huszonegynéhány éves kor körül húzódhat: amikor még minden találkozás sorsdöntő, minden pofon az élettől valódi tragédia, egy jelentéktelen viszony a nagy Ő érkezése, egy szerelmi csalódás pedig a földbe döngölő, egzisztenciánkat megroppantó csapás. Mindez azonban úgy van megírva, hogy a 25 éven felüli olvasóközönség határozottan fárasztónak érezheti, így a Mi a gond velem? csupán a szerző érzékenységének, nem pedig tehetségének bizonyítéka. 
 
Az egyes szám, első személyt az adaptációt maga végző író a filmben is megtartotta (gyakran halljuk a fiatal főhős belső monológját, mely sok esetben szó szerint is ismerős lesz a regényből), eszközölt azonban néhány elég erőteljes változtatást az alapanyagon: a kulcsjelenetek (megismerkedés a bárban, a lakás kékre festése, rosszul sikerült buli, beszélgetés az anyával az étkezdében, külföldi „házasságkötés” stb.) ugyan jórészt megmaradtak, de több helyütt is változott a hangvétel és a történések végkicsengése (lásd a találkozást a rég látott apával vagy William és Sarah végső búcsúját). A párizsi kiruccanásból valószínűleg az alacsony költségvetés miatt lett mexikói vakáció, ami viszont sokkal zavaróbb, hogy maguk a főhősök sem stimmelnek. 
 
A dühödt hősszerelmesből puha, kislányos mama kedvence lett, a kiismerhetetlen, gátlásos „végzet asszonyából” pedig egy bájos, de teljesen érdektelen fiatal lány. Mindez egyértelműen a színészek, illetve a a színészvezetés hiányosságairól árulkodik, ahogy az is, hogy a fent felsorolt jelenetek papíron sokkal erőteljesebbek voltak. A film további roppant idegesítő vonása, hogy szinte elejétől a végéig folyamatosan szól benne az aláfestő vagy éppen diegetikus zene, amitől olyan lesz az egész, mint egy végtelen hosszú videoklip. A zene máskülönben remek hangulatfestő elem lenne, ám itt éppen ettől nem lesz a műnek semmi atmoszférája. 
 
Az „egy múló szerelem életképei” témakörben továbbra is jobb választás a később keletkezett, de hazánkban DVD-n hamarabb megjelent 500 nap nyár, mely összehasonlíthatatlanul sokkal jobban sikerült alkotás. Míg ugyanis a Mi a gond velem? című regény egy bizonyos életkoron felül csak simán fárasztó volt, addig a belőle készült film unalmas és erőtlen. Leszögezhetjük tehát, hogy Ethan Hawke valamivel jobb író, mint rendező és lényegesen tehetségesebb színész, mint szerző. Ennek a kombinációnak ebben a konkrét esetben ugyan nézőként a vesztesei vagyunk, az életmű egészét tekintve azonban valószínűleg így járunk a legjobban. 5/10 
 
 
Kiadás: 
Angol DD 5.1-es, magyar sztereó hang, magyar és angol felirat. DVD-ajánlókon és a film előzetesén kívül népes audiokommentár az extra az író-rendező, az – egyébként remek munkát végzett – operatőr, az egyik producer, a zeneszerző és a vágó részvételével. A korongon találunk még egy Szerelemtől terhesen (Straight to One) című magyar felirattal ellátott 21 perces kisfjátékfilmet is, amit Ethan Hawke még 1994-ben rendezett. A kétszereplős, „többfelvonásos” kamaradarab számos motívumával a Mi a gond velem?-et előlegezi meg, de mind színészi teljesítmény, mind színészvezetés szempontjából sokszorosan felülmúlja azt. A rövidfilm miatt: 7/10. 
 
The Hottest State, 2006 * 112 perc * Gamma Home Entertainment * (16)