A 78-ban hobbi-blues zenekarként alapított zenészgaleri pár év alatt hihetetlen népszerű lett és maradt is 3 évtizeden át. A búcsú okairól Hobóval beszélgettünk.  
 
- Miért döntöttél úgy, hogy itt a Hobo Blues Band vége, és miért pont most? 
 
- Három évvel ezelőtt, a HBB 30. születésnapját ünneplő koncerten, ahol a mai felállásban is játszottunk (Póka Egon, Tátrai Tibor, Solti János és én, illetve Deák Bill Gyula vendégként), annyira jól éreztük magunkat, hogy eldöntöttük, újra összeállunk a régi csapattal. A következő évben írtam is egy szöveganyagot, (később ebből született a Circus Hungaricus szólólemezem), mert szerettünk volna kiadni egy új lemezt, de a 12 koncertfelkérésünkből, egyeztetési problémák miatt, csak egyet tudtunk teljesíteni. Mindenkinek volt saját zenekara, Egonnak ott volt az iskola, szinte semmit nem tudtunk foglalkozni az új anyaggal, mert még egy próbát is lehetetlen volt összehozni. Vártam még egy évet, hátha felélénkül a csapat, de tavaly sem javult a helyzet, ezért elérkezettnek láttam az időt, hogy befejezzem a Hobo Blues Band történetét.  
 
- Mi tartott össze három évtizeden át egy hobbi-zenekart?

Nagyítás

 
 
- Nekem a HBB nem csak a hobbim, hanem a szerelmem volt. Egy zenekar ennyi időn keresztül nem tud fennmaradni, ha nem ezért csinálja az ember. 85-ben Deák Bill, 93-ban a Póka került ki, más emberek jöttek a zenekarba, és ahogy teltek az évek, arra lettem figyelmes, hogy bizonyos tagok számára ez teljesen mást jelent. Eljöttek a próbára, bedugták a gitárt az erősítőbe és játszottak. Dolgozni jártak a Hobo Blues Bandbe, de nem tettek bele semmit. Volt, aki 5-6 zenekarban is játszott egyidőben. A kilencvenes évek második felétől már egyre kevésbé felelt meg a zenekar az én belső elvárásomnak. Meguntam, hogy olyan embereknek adok munkát, akik nem odavalók, ezért akartam összehozni az eredeti felállást, mert csak a nagy öregekben éreztem az energiát, ami engem is hajtott ennyi éven át. Megpróbáltuk, de ma már annyi mindennel foglalkozunk külön-külön, hogy nincs esély a folytatásra. 
 
- Ennyi év után milyen újra a közös munka? 
 
- Nagyon furcsa és nagyon örömteli is elővenni az első lemezeinken megjelent számokat és újra együtt játszani. Ezek a zenészek erejük teljében vannak, ez nem egy lepukkant veterán csapat, mindenki maximálisan koncentrál, és teljes erőbedobással készül. A kedvenc számainkról van szó, a Szabadíts felről, a Vadászat, vagy a Tábortűz mellett, albumokról, azokról a számokról, amik a Hobo Blues Bandet az „egekbe” emelték, de lesznek olyan darabok is, amiket unplugged adunk elő, úgy ahogy azelőtt még soha nem is játszottuk.  
 

Nagyítás

- Mi a legkedvesebb emléked a HBB életéből? 
 
- A legelső koncertünk. A Lőrinci Ifjúsági Parkban a P. Mobil előzenekaraként léptünk fel, teljesen ismeretlen közönség előtt. Lejöttem a színpadról és nem tudtam mi történt, nem emlékeztem semmire, olyan volt, mint egy álom. Egyszercsak vége lett. Hobbi zenekarként indultunk, soha nem gondoltuk, hogy tombolni fognak a zenénkre. A Hobo Blues Bandnek köszönhetem a kapcsolatomat Deák Billel, vagy Póka Egonnal, aki sokáig káprázatos zenéket írt a szövegeimre. Szintén örökre szép emlék marad, amikor Allen Ginsberg Magyarországra jött és fellépett velünk, vagy a Kopaszkutya film, Az Emberi Jogok koncertje 88 őszén, de legszebbek és legfontosabbak a Lágymányosi Közösségi Házban 15 éven át működő klubestek voltak.  
 
- Három évvel ezelőtt, nagy sikerrel, teltház előtt játszottatok az Arénában. Miben különbözik majd a Búcsúkoncert a 30 éves HBB születésnapi repertoárjától? 
 
- Teljesen másról fog szólni. A régi időket elevenítjük fel, gyakorlatilag a zenekar első 12 lemezéről válogattunk. Ez a Búcsúkoncert Pókáról, Tátrairól, Deák Billről, Soltiról, meg rólam szól, azokról az egyéniségekről, akik annak idején meghatározták a bandát. Csak HBB dalok lesznek, nem játszunk Jimi Hendrixet, vagy Rolling Stones-t, Madarász Gábor gitároson kívül nem lesznek vendégek, felmegyünk a színpadra és zúzunk. Olyan számokat adunk majd elő, amiket Deák Bill, vagy Egon távozása óta fel sem merült, hogy játsszon a HBB, mert más felállásokban egyszerűen nem szólaltak meg. A koncerthez kapcsolódóan már megjelent Halj meg és nagy leszel albumot még további koncertlemez és dvd-k követnek majd.  
 
- Mi lesz Hoboval és mi lesz a közönséggel, ha már nem lesz Hobo Blues Band?

Nagyítás

 
 
- Olyan zenéket és szövegeket kell írni, amik érdeklik őket. A Circus Hungaricus lemez, amit Madarász Gáborral készítettem, számomra az elmúlt 20 év legjobb lemeze volt és az eddigi visszajelzések szerint célba talált.  
Vannak dolgok amik véget érnek, mások elkezdődnek, és néha a leggyönyörűbb nőtől is el kell búcsúzni. 1968 óta megállás nélkül úton vagyok, és most sem állok meg. Hálás vagyok minden percért, amit a közönséggel és a zenésztársaimmal együtt töltöttem, fogunk mi még együtt zenélni, de Hobo Blues Bandként már csak egy utolsót. Ez búcsúkoncert és nem temetés, ezért nem siratom a múltat, csak tisztelettel meghajlok a közönség és társaim előtt, megköszönve ezt a nehéz, de gyönyörűséges harmadszázadot, életem felét. 
 
A Hobo Blues Band a kilencvenes években létezett felállásban adja utolsó koncertjét: Hobo énekel, Tátrai Tibor gitározik, Póka Egon basszusgitározik, Solti János dobol.  
Közreműködik Deák Bill Gyula (ének) és Hobo jelenlegi zenésztársa, Madarász Gábor (gitár)  
  Koncert: Papp László Budapest Sportaréna, február 11-12., 19.30h   
Mivel minden jegy elkelt a február 12-ei koncertre, közkívánatra február 11-én is lesz egy koncert!