A Metallica, az Anthrax, a Slayer és a Megadeth Big 4 nevezetű közös turnéja egyedülálló eseménynek számít a metal történetében. Bár a pazar összeállításból idén csak utóbbi két formáció jut el hazánkba, a rajongóknak így sincs oka panaszra. Kérdéseinkre a Jag Panzert és a Nevermore-t is megjárt „új” gitáros, Chris Broderick válaszolt.
Linkek
Kapcsolódó cikkek
- Hogy érezted magad a Big 4 turné eddigi állomásain?
- Azt hiszem, ezeket a bulikat máris elkönyvelhetem életem legfantasztikusabb élményének. Egészen hihetetlen dolog volt olyan arcokkal egy színpadon állni, akiket pár éve jobbára csak a közönség soraiból figyelhettem. Mindemellett a rajongók is óriásiak voltak, főleg, hogy minket is hasonló lelkesedéssel fogadtak, mint a Metallicát.
- Ha a négy csapat tagjainak hivatali idejét nézzük, az „új fiú” titulus egyértelműen téged illet. A zenekari sztorizgatások közben nem érezted úgy, mintha te lennél a Megadeth Jason Newstedje (basszusgitáros, aki 15 évig volt a Metallica „új” basszerese – a szek.)?
- (nevet) Ó, nem, egyáltalán nem éreztem magam kívülállónak, bár tény, hogy a régi zenekari sztorikhoz nem igazán tudtam hozzászólni. Mellesleg néhány sráccal szinte azonnal összehaverkodtunk. Bár nem vagyok az a kimondott bulizós arc, az anthraxes Frankie Bello italmeghívásainak nem lehetett nemet mondani. Kerry Kinggel is rengeteget dumáltam, és meg kell mondjam, hihetetlenül barátságos és közvetlen fickó. Szöges ellentétje annak, amit az interjúk alapján gondolnál róla. A Metallicából pedig Larsszal és Roberttel lógtam a legtöbbet.
- A Jag Panzer-es srácok hogyan reagáltak, mikor bejelentetted, hogy a Megadethben folytatod a karrieredet?
- Őszintén örültek, és a legjobbakat kívánták nekem. Egyetértettek abban, hogy ez olyan lehetőség számomra, amit nem szabad kihagynom. A legnagyobb barátságban váltunk el.
- Mi volt az a szerzemény, amit az elsőként játszottál el Dave Mustaine-ékkel?
- A Holy Wars, ami egy igazán jó próbatételnek bizonyult. Amellett, hogy gyilkos dal, borzasztóan nehéz is. Aki megpróbálta már egyszer is eljátszani, tudja, miről beszélek. Nekem azonban szerencsém volt vele, mert mivel a Rust In Peace lemez régebben is óriási kedvencem volt, hobbiból gyakorolgattam róla szerzeményeket. Ki gondolta volna, hogy egyszer akár a gyakorlatban is kamatoztathatom mindezt? (nevet)
- Mit gondolsz a Megadeth két legellentmondásosabb lemezéről? Természetesen a Riskre és a The World Needs A Hero-ra gondolok.
- Őszintén szólva a Risket sosem hallottam még teljes egészében. Amellett, hogy az általa képviselt irányvonal nem áll különösebben közel hozzám, azt kell, hogy mondjam, bátor húzás volt Dave-től. Ha elvonatkoztatok attól, hogy a Risk egy Megadeth-album, akkor az a véleményem, hogy egy izgalmas és színvonalas anyag. A The World Needs A Hero-val semmi bajom nem volt, annál is inkább, mert mindig is szerettem a zenekar dallamosabb oldalát.
- Mi volt az első benyomásod Dave Mustaine-ről (a Megadeth frontembere – a szerk.), mikor először találkoztál vele?
- (gondolkodik) Íme, a zenész, aki mindig tudja, mit akar.
- Valóban olyan diktatórikus alkat, mint amilyennek sokan tartják?
- Ami azt illeti, valóban keményfejű ember. Mindig határozott tervekkel áll elő, legyen szó dalszerzésről vagy zenekari ügyintézésről. Ami a dalszerzést illeti, szinte mindig kész elképzelésekkel érkezik a próbákra. Természetesen a mi ötleteinket is beleszövi, de a végső döntés az övé. Egyeseknek ez sértő lehet, egy határozottan egoista zenész valószínűleg nem sokáig bírná mellette. Számomra azonban határozottan fekszik ez a munkamódszer.
- Ha jól tudom, összesen hét testvéred van. Akad még rajtad kívül zenész a családban?
- Olyan, aki hivatásszerűen foglalkozna zenével, nincs. Van egy nővérem, aki gitározik egy keveset, illetve a gyerekeit is tanítgatja az egyszerűbb akkordokra. Emellett édesanyám valaha egészen ügyesen zongorázott. Valószínűleg tőle örököltem a klasszikus zene szeretetét.
- Hogyan fogadták a szüleid, mikor a jazzes és a klasszikus dolgok után a súlyosabb zenék felé fordultál?
- Először talán meglepődtek, de felháborodást semmiképp nem váltottam ki belőlük. Már csak azért sem, mert a régi vágású heavy metal felé már akkoriban elköteleztem magam, amikor klasszikus gitárleckéket vettem. Egyébiránt abszolút támogatták a zenei pályámat.
- Életed három legfontosabb lemeze?
- Meshuggah: Destroy, Erase, Improve, King Diamond: Them, Paco de Lucia: Siroco
- Azt hiszem, ezeket a bulikat máris elkönyvelhetem életem legfantasztikusabb élményének. Egészen hihetetlen dolog volt olyan arcokkal egy színpadon állni, akiket pár éve jobbára csak a közönség soraiból figyelhettem. Mindemellett a rajongók is óriásiak voltak, főleg, hogy minket is hasonló lelkesedéssel fogadtak, mint a Metallicát.
- Ha a négy csapat tagjainak hivatali idejét nézzük, az „új fiú” titulus egyértelműen téged illet. A zenekari sztorizgatások közben nem érezted úgy, mintha te lennél a Megadeth Jason Newstedje (basszusgitáros, aki 15 évig volt a Metallica „új” basszerese – a szek.)?
- (nevet) Ó, nem, egyáltalán nem éreztem magam kívülállónak, bár tény, hogy a régi zenekari sztorikhoz nem igazán tudtam hozzászólni. Mellesleg néhány sráccal szinte azonnal összehaverkodtunk. Bár nem vagyok az a kimondott bulizós arc, az anthraxes Frankie Bello italmeghívásainak nem lehetett nemet mondani. Kerry Kinggel is rengeteget dumáltam, és meg kell mondjam, hihetetlenül barátságos és közvetlen fickó. Szöges ellentétje annak, amit az interjúk alapján gondolnál róla. A Metallicából pedig Larsszal és Roberttel lógtam a legtöbbet.
- A Jag Panzer-es srácok hogyan reagáltak, mikor bejelentetted, hogy a Megadethben folytatod a karrieredet?
- Őszintén örültek, és a legjobbakat kívánták nekem. Egyetértettek abban, hogy ez olyan lehetőség számomra, amit nem szabad kihagynom. A legnagyobb barátságban váltunk el.
- Mi volt az a szerzemény, amit az elsőként játszottál el Dave Mustaine-ékkel?
- A Holy Wars, ami egy igazán jó próbatételnek bizonyult. Amellett, hogy gyilkos dal, borzasztóan nehéz is. Aki megpróbálta már egyszer is eljátszani, tudja, miről beszélek. Nekem azonban szerencsém volt vele, mert mivel a Rust In Peace lemez régebben is óriási kedvencem volt, hobbiból gyakorolgattam róla szerzeményeket. Ki gondolta volna, hogy egyszer akár a gyakorlatban is kamatoztathatom mindezt? (nevet)
- Mit gondolsz a Megadeth két legellentmondásosabb lemezéről? Természetesen a Riskre és a The World Needs A Hero-ra gondolok.
- Őszintén szólva a Risket sosem hallottam még teljes egészében. Amellett, hogy az általa képviselt irányvonal nem áll különösebben közel hozzám, azt kell, hogy mondjam, bátor húzás volt Dave-től. Ha elvonatkoztatok attól, hogy a Risk egy Megadeth-album, akkor az a véleményem, hogy egy izgalmas és színvonalas anyag. A The World Needs A Hero-val semmi bajom nem volt, annál is inkább, mert mindig is szerettem a zenekar dallamosabb oldalát.
- Mi volt az első benyomásod Dave Mustaine-ről (a Megadeth frontembere – a szerk.), mikor először találkoztál vele?
- (gondolkodik) Íme, a zenész, aki mindig tudja, mit akar.
- Valóban olyan diktatórikus alkat, mint amilyennek sokan tartják?
- Ami azt illeti, valóban keményfejű ember. Mindig határozott tervekkel áll elő, legyen szó dalszerzésről vagy zenekari ügyintézésről. Ami a dalszerzést illeti, szinte mindig kész elképzelésekkel érkezik a próbákra. Természetesen a mi ötleteinket is beleszövi, de a végső döntés az övé. Egyeseknek ez sértő lehet, egy határozottan egoista zenész valószínűleg nem sokáig bírná mellette. Számomra azonban határozottan fekszik ez a munkamódszer.
- Ha jól tudom, összesen hét testvéred van. Akad még rajtad kívül zenész a családban?
- Olyan, aki hivatásszerűen foglalkozna zenével, nincs. Van egy nővérem, aki gitározik egy keveset, illetve a gyerekeit is tanítgatja az egyszerűbb akkordokra. Emellett édesanyám valaha egészen ügyesen zongorázott. Valószínűleg tőle örököltem a klasszikus zene szeretetét.
- Hogyan fogadták a szüleid, mikor a jazzes és a klasszikus dolgok után a súlyosabb zenék felé fordultál?
- Először talán meglepődtek, de felháborodást semmiképp nem váltottam ki belőlük. Már csak azért sem, mert a régi vágású heavy metal felé már akkoriban elköteleztem magam, amikor klasszikus gitárleckéket vettem. Egyébiránt abszolút támogatták a zenei pályámat.
- Életed három legfontosabb lemeze?
- Meshuggah: Destroy, Erase, Improve, King Diamond: Them, Paco de Lucia: Siroco
Június 1-3. között egy különleges, királyi lakomának bárki részese lehet a Budavári Libamájfesztiválon.
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek