Magyarország első közösségi bankjának elnökével és egyik alapító tulajdonosával, Fáy Zsolttal beszélgettünk, többek közt arról, hogy a kamaton túl milyen más szempontok vonzzák az ügyfeleket a MagNet Bankhoz. 
 
- A MagNet Bank elődjét, a HWB Express takarékszövetkezetet 1995-ben 17 magánszemély hozta létre. Ha jól sejtem, akkor még nagyon fiatal volt. Mi ösztönözte arra, hogy egy pénzintézetet alapítson, ráadásul úgy, hogy eredetileg nem is ez volt a szakmája? 
 
- Valójában nagyon banális a történet. Tőzsdei spekulációkból jött össze az alaptőke, amivel ’95-ben a takarékszövetkezetet beindítottuk. Egyszer beszélgettem valakivel, aki azt mondta, hogy a világon a legnyereségesebb befektetés a gyógyszergyártás, a második legnyereségesebb pedig a bank, és mivel azt gondoltam, hogy gyógyszergyártásra nem fogom tudni átképezni magamat, maradt a bank. 
 
- Már a takarékszövetkezeti évek alatt is úttörő kezdeményezéseik voltak, például Önöknél vezették be elsőként Magyarországon az internetes banki rendszert. 
 
- Mivel informatikusból képeztem át magam pénzügyi szakemberré, az valahogy egyértelmű volt, és valóban, amikor ’98-ban még sehol sem volt internetes átutalás, a mi ügyfeleink, már akkor az interneten tudták bonyolítani azt, és a mai napig az átutalások 70 %-a interneten keresztül történik nálunk. Ez főleg azért fontos, mert a mi ügyfélkörünk tipikusan kis cégekből és családi vállalkozásokból tevődik össze, és így legalább nem kell minden hónap 20-án az átutalási megbízásokkal birkózniuk a kollegáknak. 
 
- Hogy lett a HWB Expressből MagNet közösségi bank? 
 
- Ez egy hosszú folyamat eredménye volt. Befektetett hozzánk egy spanyol takarékpénztár, a Caja Navarra, amely a közösségi banki működés európai úttörője, és bár kint egy kis takarékpénztár, méretüket tekintve mégis majdnem akkora, mint a legnagyobb hazai bank. A legjelentősebb dolog, amit a spanyoloktól átvettünk, az a modell volt, amit nálunk a KAP, a Közösségi Adományozási Program testesít meg, aminek keretében az összes ügyfélnek megmondjuk, hogy mekkora nyereséget értünk el a segítségükkel, és aminek 10 %-áról ők dönthetnek, hogy milyen célra ajánlják fel. 
 
- Nem féltek attól, hogy ennyire őszinték az ügyfelekkel? 
 
- Ezt a spanyolok több mint 15 éve csinálják, és mivel náluk működött, mi is úgy döntöttünk, megpróbáljuk a magyar lakosságot felnőttnek tekinteni. Ettől függetlenül iszonyatosan rizikós volt. Körülbelül egy évvel ezelőtt itt ültünk a kollegáimmal, és úgy döntöttünk, hogy kiküldjük mindenkinek, hogy mennyit keresett rajta a bank. Kész volt 14 ezer levél, volt, akinek azt írtuk, hogy három forintot kerestünk rajta, volt, akinek azt, hogy harmincezret, de volt olyan is, akinek azt, hogy hárommilliót. Itt ültünk, és mindenki azt mondta, hogy ez egy öngyilkos vállalkozás, mert ha egy ügyfél kap egy levelet, hogy rajtad hárommilliót keresett a bank, az másnap be fog rohanni, és azt mondja, hogy azonnal engedjünk a hitelkamatából. De nem ez történt! Sőt! Ügyfeleink körülbelül 70%-a döntött arról, hogy kinek szeretné felajánlani az összeget. 2009-ben a banknak 440 millió nyeresége volt, és ennek a 10%-ról, tehát 44 millió forintról dönthettek, és ezt osztottunk szét társadalmi szervezetek közt. 
 
- Összesen hány társadalmi szervezet javára dönthettek? 
 
- Tavaly 45, idén már 90 társadalmi szervezetnek, alapítványnak ajánlhatják fel ezt a 10%-ot.  
 
- Nagyon gáláns dolognak tűnik, hogy a bank lemond a nyereség 10%-ról. 
 
- Magyarország összes bankja pártfogol valakit: van olyan, amelyik színházat, másik a vízilabda válogatottat szponzorálja, csak míg más bankoknál ezt valamilyen személyes szimpátia, preferencia alapján dől el, addig mi a MagNet Bank menedzsmentje, vagy én mint a bank elnöke azt mondtam, hogy lemondok arról a fajta jogomról, hogy saját preferenciám, szimpátiám alapján költsem el ezt keretet. Tulajdonképpen ez az egész közösségi bank eszméjének az alapelve, hogy minél több jogot odadelegáljunk az ügyfeleknek.  
 
- Ez az alapelv a betétes, hiteles ügyfél rendszerben is jelentkezik ? 
 
- Általánosságban az alapvető problematika a kereskedelmi banki ügyleteknél, hogy ellenérdekelt felek vannak. A betétes abban érdekelt, hogy a lehető legmagasabb kamatot kapja, aki meg hitelt akar felvenni, abban érdekelt, hogy a lehető legalacsonyabb kamatot. A kettő között pedig ott a bank, aki pedig a kettő között a kamatkülönbözetet akarja maximalizálni. Ennek eredményeként a Bank a betétessel megpróbálja mindenféle akciókkal elhitetni, hogy nagyon magas kamatot kap, de trükkös módon, az mégis alacsony lesz, a hitelfelvevővel pedig megpróbálja elhitetni, hogy nagyon alacsony a kamat, de mindenféle rejtett kezelési költség révén, a végén mégis csak magas lesz. Ezért aztán a rendszerben örök érdekellentét feszül a betétes, a bank és a hitelfelvevő között. Az összes közösségi bank a világon valahogy ezt a fajta érdekellentétet akarja feloldani, és a betétest és a hitelfelvevő ügyfelet valamilyen közösségbe terelni. Például Hollandiában a Triodos Bank azt mondta, hogy a zöldenergia szektort tartja fontosnak, és azt kommunikálta a betétesek felé, hogy ha szeretnék, hogy ebben az országban sok szélerőmű épüljön, akkor tegyék be hozzájuk a pénzüket, mert abból szélerőműveket fognak finanszírozni. Rögtön létrejött egy egészséges kapcsolódási pont a betétes és a hitelfelvevő ügyfél között. A betétest már nem kizárólag csak a kamat érdekli, hanem megjelenik egy plusz szempont a döntésében, hogy már pedig egyáltalán nem mindegy, hogy az ő pénzéből mi épül meg. Szerencsére ma már itthon is vannak ügyfelek, akinek nem mindegy, hogy a pénzükből dohánygyárat vagy fegyvercéget finanszíroz-e a bank vagy éppen biogazdaságot. 
 
- A gyakorlatban, hogy választhatja ki az ügyfél, hogy mire szeretné, ha költenék a pénzét? 
 
- Több fajta betétünk létezik: az egyik a Szféra, a másik a Mentor betét. A Szféra betétnél hét szféra közül lehet választani, és az ügyfél eldöntheti, hogy biogazdálkodás számára vagy munkahelyteremtésre vagy éppen kultúrára, oktatásra szeretné, ha fordítanánk a pénzét. Ezzel egyébként megint egy olyan népszerűtlen dolgot próbálunk csinálni, hogy felelősséget adunk az ügyfél kezébe. Ha valaki bemegy egy általános bankba, beteszi egy általános betétbe a pénzét, utána gyakorlatilag elveszti a kontrollt afelett, hogy mi történik a pénzével. Ha berakja nálunk egy biogazdálkodási betétbe, akkor mi garanciát vállalunk arra, hogy a pénzét megpróbáljuk kihelyezni biogazdálkodásba, ha nem tudjuk kihelyezni, akkor arra vállalunk garanciát, hogy pénzéből kizárólag magyar állam által kibocsátott értékpapírokat veszünk.  
 
- Van olyan ügy, amit Ön személy szerint szívügyének tart? 
 
- Az egyik szívügyem a Waldorf Iskolák. Egy megvalósult hitelünk van, az Óbudai Waldorf Iskola finanszírozása, ahol felépült egy új szárny, ami gyönyörű szép lett, de jelenleg is több iskolával állunk tárgyalásban. Amikor az Óbudai Waldorf Iskolának hitelt adtunk, bejött az alapítvány vezetője és elmondta, hogy már hat-hét banknál járt, ahol közölték vele, hogy egy iskolának hitelt adni, az nagyon rizikós. Ez banki szempontból nézve természetesen így van, mert ha egy iskola nem tudja fizetni a hitelét, akkor a normál banküzemtani magatartás, hogy értékesítjük a fedezetet. Tehát ha egy Waldorf Iskola nem fizeti a hitelét, és a bank tartana egy ingatlan árverést, akkor a Bank székháza előtt az utcán megjelenne 400 szülő, és az összes újság címoldalára az kerül, hogy a bank eladta az iskolások feje fölül az épületet. Emiatt a kockázat miatt semmilyen hagyományos bank nem volt hajlandó az Óbudai Waldorf Iskolát meghitelezni, mi viszont vettünk egy nagy levegőt, végignéztük a kockázatokat és végül azt mondtuk, hogy be merjük vállalni. De ezen kívül is, több olyan területet is finanszírozunk egyedüliként az országban, amit más bankok jelenleg nem hajlandók. Mi tulajdonképpen mindenféle alternatív, társadalmi kezdeményezést fel akarunk karolni, a lényeg csak az, hogy legyen egy olyan emberi közösség mögötte, amely megmozdul az ügyért. 
 
- A fenntarthatóság elve, a civilszféra segítése mennyire vonzó a hazai lakosság számára? 
 
- A magyar lakosság nemzetközi összehasonlításban is iszonyatosan árérzékeny. Ha az áruház polcán van, mondjuk egy etióp tej, és az két forinttal olcsóbb, akkor azt fogja megvenni. Nemzetközi összehasonlításban az etikus bankok általában sokkal drágábbak, mi viszont ezt nem engedhetjük meg magunknak. Árazásban azt a szintet hozzuk, mint a nagybankok, sőt a lakossági folyószámla csomagunk, ami egy ténylegesen nulla forintos havi számlavezetési díjcsomag, piacvezető. 
 
- Alig néhány hónappal az átalakulás után, egyből kaptak egy szakmai elismerést. 
 
- A MasterCard kártyatársaság két díját kaptuk meg egy teljesen független, pénzügyi zsűri szavazatai alapján. Tényleg jó érzés, hogy a szakma részéről érkezett ilyen elismerés, még akkor is, ha számunkra a legfontosabb azoknak az ügyfelek szavazata, akik minket választanak és nálunk akarnak bankolni. Ugyanennyire büszkék vagyunk arra, hogy a brit Time magazin magyarországi mellékletébe is bekerült a bank. Azt gondolom, hogy egy nagyon izgalmas kezdeményezés vagyunk, és most már úgy tűnik, hogy a szakma és az emberek is kezdenek felfigyelni ránk.  
 
- Mik a céljaik a jövőre? 
 
- Vannak nagy álmaink arra vonatkozóan, hogy alapelveink fontosságát nagyon sok ügyfél fel fogja majd ismerni, és emellett pedig van a realitás, hogy ez azért rétegigény. Én azt gondolom, hogy arányában, mind mérlegfőösszeg szerint, mind más mutatók alapján a nagy bankokhoz képest jobban növekedtünk, és ha tart ez a tendencia, akkor azt mondhatom, hogy néhány év múlva felkapottabb lesz ez a bankolási forma.