Az először 1884-ben épült (hotelként 1905-ben megnyílt) 12 emeletes, vöröstéglás épületet – amely ekkortájt a legmagasabb volt New Yorkban - az ott lakó művészek: írók, zenészek, képzőművészek, színészek és rendezők valamint több tucatnyi besorolhatatlan életművész tette világhírűvé. Az egyes szobák mint a szabadság kis alkotói szigetei, sűrű és nehéz történetek, véres balladák és a magányosok közösségének líraisága: a hely szellemének sokáig nem szűnő inspiratív jelenléte kultikus hellyé tették a Chelseat.  
 
Számos hosszú távú lakót fogadott a ház; vannak, akik évtizedekig éltek itt, és nem mindenki volt híres, de mindenkinek voltak később híressé vált történetei. Mark Twain itt lakott, ha New Yorkban járt, Dylan Thomas életének itt vetett véget az alkohol, Arthur Miller és Marilyn Monroe a legenda szerint a 614-es szobában szakítottak, Sid Vicious, a Sex Pistols basszusgitárosa pedig máig tisztázatlan körülmények között itt ölte meg (?) szerelmét, Nancy Spungent. De nem csak erről híres a Chelsea. Bob Dylan dalokat írt itt, ahogy Leonard Cohen is (többek között a Chelsea Hotel-t Janis Joplinnak), Arthur C. Clark itt vetette papírra a 2001 Űrodüsszeiát, és úgy tűnik, a beat-irodalom fele itt született, legalábbis a Chelsea rajongók irodalomtörténetileg nem alátámasztott állításai szerint.  
 
Ami azonban Patti Smith és Robert Mapplethorpe sajátos viszonyát illeti, ők valóban laktak itt, először a hotel legkisebb szobájában, majd egy lényegesen tágasabban. Az a hír járta akkoriban, hogy a hotel vezetése művekért cserébe ad ki szobákat, ami részben igaz lehetett, tudva a hotelben bemutatott (vegyes elismertségű) műalkotások nagy számát; nekik azonban nem volt ekkora szerencséjük: két fiatal, senki által nem ismert művész portfóliója nem kavart nagy vihart, kezdetben heti 55 dollárt kellett csengetniük a szobáért. A szellemi környezet, amelyhez itt utat találtak, mindkettejük pályáját meghatározta, de különösen Patti Smith-re volt nem múló hatással, aki élete egyetemét látta e sajátos kultúrintézményben.  
 
Később, bő egy év után, mégsem csak pénz-vagy helyszűke miatt hagyta el Patti és Robert a kopott eleganciájú hotelt. Kapcsolatuk is válaszút elé került, és az új utakat már nem a Chelsea jelentette. 
 
Fotók:
Norman Seeff: Patti Smith és Robert Mapplethorpe a Chelsea Hotelben, forrás: http://sexualityinart.wordpress.com 
Judy Linn: Robert Mapplethorpe a Chelsea Hotelben, forrás: http://historyismadebypeoplewhosayno.tumblr.com