Furcsa kis film ez, amelynek minden képkockáját számítógéppel kreáltak, a szereplők többnyire mégis igazi színészek. A címszereplő Beowulf (eredeti hangja Ray Winstone) kivételével ugyanis olyan színészek „alakítják” az óangol irodalom viking mondájának szereplőit, mint Anthony Hopkins, John Malkovich vagy Robin Wright Penn, és persze Angelina - ám mégsem kelnek életre a vásznon. Akció mégis akad bőven, hiszen a legendák szörnyei ekkor még a valóság részei voltak, olyannyira, hogy a becsvágyó árja harcos, Beowulf pont szörnyöléssel tölti fel szakmai életrajzát, és miután leszámol a dán királyságot vegzáló torz trollal, Grendellel, övé lesz a trón is.

A dolog egyetlen hátulütője, hogy Grendel anyja egy félelmetes vízi démon, aki Angelina Jolie aranymázas kiadásában is képes megjelenni - ami olyan csábítás, aminek, lássuk be, igen kevesen tudnának ellenállni. Mindez két szinten működik: mint akciómese sokszor parádés, különösen a vége felé, amikor egy tűzokádó sárkány is megjelenik, de mint mítoszteremtés aligha állja meg a helyét. Egyrészt Robert Zemeckis szinte kizárólag kölcsönzött elemekből építkezett - fentiek mellett még az Antonio Banderas-féle A 13. harcos is visszaköszön -, a karakterek pedig élettelenre és sokszor aránytalanra sikerültek, ami csak azért furi, mert pont az élethű megjelenítés volt a cél.