Furcsa film az, ahol a négy főszereplő közül az egyik egy épület. A Mole Antonelliana azonban nem csak Torino városát, hanem a mozgófilm történetét is szimbolizálja, szóval nem egyszerűen egy 167 és fél méteres, egyszerre patinás és hipermodern, elképesztő mozimúzeumról van szó.
De ne feledkezzünk meg a többiekről sem, Martino (Giorgio Pasotti) a filmmúzeum visszahúzódó éjjeliőre, a némafilmek szerelmese, aki munkaideje lejárta után is csak azért mozdul ki az épületből, hogy lencsevégre kapja a megváltozott várost és a sarki gyorsétteremben dolgozó Amandát (Francesca Inaudi). A szép, de életével némileg jogosan elégedetlen lánynak viszont van egy pasija, Angelo (Fabio Troiano), a szakmájához képest meglehetősen szimpatikus autótolvaj. Hármójuk sorsa pedig akkor fonódik végképp össze, amikor Amanda egy szép estén forró olajat önt az őt állandóan csesztető főnöke nadrágjába, a rendőrök elől pedig pont a mozimúzeumba menekül be, ahol aztán a régi filmek és a csendes fiú bűvkörébe kerül. De a szerelmi háromszög mellett kibontakozik egy furcsa krimi is, persze megfelelően művészi módon.
A mellesleg filmkritikusként és vívóként is ismert Davide Ferrario apróbb hibákkal - az enyhén negédes narráció például feleslegesnek tűnik - és megbocsátható szentimentalitással, de jó képi érzékkel és remek színészekkel készítette el filmjét, amely egyben tiszteletadás a mozgókép őskorának amatőrjei és az újhullám mesterei, például Truffaut és Godard előtt, akár konkrét idézetekkel is. Maga hősünk is Buster Keatont idéző mozgással bukdácsol át a díszleteken és végig a filmen, de ahogy a Nagy Fapofa, a végén ő is elnyeri a Nő kegyeit. Ami pedig a Nőt, vagyis a lányt illeti, az egyszerre bájos és gyönyörű Francesca Inaudi még sok filmnek és rendezőnek lehet a múzsája.
A mellesleg filmkritikusként és vívóként is ismert Davide Ferrario apróbb hibákkal - az enyhén negédes narráció például feleslegesnek tűnik - és megbocsátható szentimentalitással, de jó képi érzékkel és remek színészekkel készítette el filmjét, amely egyben tiszteletadás a mozgókép őskorának amatőrjei és az újhullám mesterei, például Truffaut és Godard előtt, akár konkrét idézetekkel is. Maga hősünk is Buster Keatont idéző mozgással bukdácsol át a díszleteken és végig a filmen, de ahogy a Nagy Fapofa, a végén ő is elnyeri a Nő kegyeit. Ami pedig a Nőt, vagyis a lányt illeti, az egyszerre bájos és gyönyörű Francesca Inaudi még sok filmnek és rendezőnek lehet a múzsája.
Dopo mezzanotte
olasz romantikus vígjáték, 89 perc, 2004
Romantikus tiszteletadás a nagy filmes elődök előtt, franciás eleganciával és olaszos szerelmi szállal és némi krimivel, egy lenyűgöző filmmúzeum valós díszletei között.
rendező:
Június 1. és 3. között harmadik alkalommal kóstolható immáron már több mint 100 féle üveges és közel 35 féle csapolt belga sör a Vajdahunyad várában.
Június 1-3. között egy különleges, királyi lakomának bárki részese lehet a Budavári Libamájfesztiválon.
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek