A fáradhatatlan műfaji szédelgőnek ezúttal a női lelkek és cipősszekrények keltették fel a figyelmét - nem csoda, hisz egyik sem tartozik a férfiak által sűrűn látogatott dimenziók közé. Hanson felnőtt lábakhoz igazított dramédiája két lánytestvér; a szép, de hebrencs Maggie (Cameron Diaz -Vanília égbolt) és a megfontolva haladó, de asszonyos Rose (Toni Colette - A japán szerető) magára, és egymásra találását meséli el, ahogy azt Jennifer Weiner In Her Shoes című slágerregényében dokumentálta.  
 
Bár a nővérekkel töltött két órában csupa komoly dologról - többek között testvéri rivalizálásról, öngyilkos anyáról, elvesztett és újra felfedezett családi kötelékekről - fog szó esni, nem lenne szerencsés, ha a komor témák bárkit is elijesztenének. Már csak azért sem, mert a hétpróbás direktor precíz számításokat végzett a könny/mosoly együttható tekintetében, és mindent megtesz, hogy a kisebb-nagyobb drámákat kisebb-nagyobb poénokkal, a hóesést trópusi napsütéssel, a filmszerű pillanatokat szappanoperás epizódokkal ellensúlyozza. Hanson dicséretét zengve úgy illik, hogy megemlékezünk a színészi teljesítményekről is, melyekért ugyancsak nem érheti panasz filmünket. A Colette-Diaz-páros ugyanis nem hibázik: mindketten jártak már hasonló cipőben, s a régi szerepet magabiztosan viselik.  
 
Van azonban a filmnek egy harmadik - mellékszerepben feltűnő - főszereplője is. A színésznőt Shirley MacLaine-nek hívják, nem ma kezdte a pályát, de huszonéves liftes kisasszonyként (A legénylakás) ugyanúgy lestük minden mozdulatát, mint most, amikor az Egy cipőben nagymamaszerepében láthatjuk viszont.